karfioldalai

Ars-poetica javaslat Húgomnak, aki művésztanár

Ars-poetica 

Ha egyáltalán létezik ilyen, akkor az a fény

ébredésének és alkonyulatának csodálata.

Hiszen általa válik láthatóvá minden lény,

derülhet ki, sok szomorú vagy örömteli tény.

A tanítás örömében:
Nem tudom megítélni, hogy sok, vagy kevés e

az egyszerűség nagyszerűségének a hirdetése,

de amit a tanítóimtól elleshettem, mind átadom!

Nos azt tudom, ez, bizonyosan feladatom!

Alkotni, és az alkotás örömét tenni közkinccsé,

hogyan lehet az árnyék-fény játékát papírra vetni,

fényre, látásmódra nyitni a gyermekszemeket,

együtt dolgozni, alkotni, örülni, sírni, nevetni.

Az alkotás örömében:
Kedvencem a délutáni naplemente fénye, 

mikor lassan megpihen a formákban az erő,

elhalványul az alakzatok valóságos lénye,

s talán már csak a tárgyak lelke bújik elő.

Elcsenek néha az alkonyuló fény pillanataiból,

a színek örömét számomra nehéz fokozni,

s ha sikerül egy kép, akkor érzem magam jól.

Szeretnék ezzel másoknak is örömet okozni.

  

Mindkét esetben megpróbálom a dolgomat

szándékom szerint a lehető legjobban tenni!

Miközben nem felejtek el magyarnak lenni.