Első unokánk: Zalán
Felsírt ma egy gyönyörű új hang!Már vártuk, s ím nem vártuk hiába,
Megérkezett a csoda, a gyermek!
Új lélek született erre a világra!
19 óra 35 perc-kor ért ide közénk
A fiúgyermek, első unokánk: Zalán.
Átalakítva a családi megnevezés rendet,
Ami azért könnyen megszokható talán.Anya lett hát nagyobbik lányunk,
S mától így én vagyok a nagypapa!
Kisebbik lányunk nagynéni lett,
S az ő anyukájuk meg nagymama!
Ó Mindenható! Köszönjük Őt és kérünk,
Kísérd figyelemmel Zalán János sorsát!
Óvd, oltalmazd, s amikor kell, segítsd!
Hogy megéljen sok-sok szülinapi tortát!
2011. szeptember 29.
2 megjegyzés:
Isten éltesse az Érkezettet, - Zalán Jánost! Nőjön nagyra! Legyen, - ma szépen emlékező édes Hazánk igaz polgára! S övéit is, - és mint az a jó székely atyafink mondaná: "münket es!" :) :) :)
Engem is-mint nagyszűlőt-nagyon megfogott a szép és szívből jövő vers.Mint hajdani írogató ember,ha javasolhatok valamit a szerzőnek :Életed "kiugró" eseményei alkalmával tedd közkincsé érzéseidet.Ezáltal magunkra ismerve többek leszünk műved által.Alkotásodhoz gratulálok ! Miklós
Megjegyzés küldése